2024/2025

2025. május 13 -16-ig iskolánk hetedikesei a nyolcadikos tanulókkal karöltve, a Felvidéken 4 napos kiránduláson vettek részt a Határtalanul program keretében.
Diákjaink a Nemzeti Összetartozás Napján élménybeszámolót tartottak, amelyből egy rövid összefoglalót osztok meg.
Első nap
Május 13-án, korán reggel indultunk a Felvidékre. Első megállónk Szlovákiában, Rozsnyó volt. Meglátogattuk a partneriskolánkat, és utána elindultunk a városba. Rengeteg érdekességet láttunk: a Rákóczi-őrtornyot, a Franciska-szobrot, melyet Andrássy Franciska tiszteletére emeltek, a Kossuth-szobrot, a Fekete Sas szálló falán található Petőfi és Rákóczi-emléktáblát. Betléren, a gyönyörű Andrássy-kastélyt és udvarát néztük meg. Az angolkert 57 hektáron terül el, és a számos szobor mellett kerti pavilonokat, egy műbarlangot és egy vízesést is magába foglal. A kastélyban jelenleg múzeum működik, amely a korabeli bútorok mellett képtárat, szalonokat, porcelán-, fegyver- és üveggyűjteményt is tartalmaz. Könyvtára 14000 kötetet foglal magába. Később Poprádra mentünk, ahol megnéztük Husz Dávid – emlékművét, amelyet 1913-ban avattak fel. Husz Dávid a helyi közélet neves szereplője volt. A busszal Szepesszombatra érkeztünk. A város hangulatos reneszánsz-barokk főterének fő látványossága a 13. század közepén épült kéthajós, gótikus Szent György-templom.
Majzer Tamás
Második nap
A második napon meglátogattuk a Bélai-cseppkőbarlangot, ami Szlovákia egyik legismertebb barlangrendszere és kb. 125 éve több kutatás helyszíne is. A hegy lábától 890 métert sétáltunk felfelé. A barlang kapuin belépve egy 70 perces túra vette kezdetét. A barlangi túrán 860 lépcsővel kellett megküzdenünk, de a látvány mindenért kárpótolt minket. Több százéves cseppköveket csodálhattunk meg. Fényshow kíséretében még a zene is megszólalt a barlangi tavacska mellett. Tovább utaztunk Szepesbélára, ahol a nagyőri kastélyt és a Szent Anna Templomot néztük meg. A várkertben a Perczel család sírját is láthattuk. Késmárkon, az új evangélikus templomban Thököly Imre sírhelyét koszorúztuk meg. Ellátogattunk a fatemplomba is, ami tényleg fából készült, még az oszlopai is fából vannak. Lőcsén a Szent Jakab templomban nézhettünk körbe, ahol több szentélyt és freskót is láthattunk, majd elsétáltunk a városba is. Ezután Csütörtökhelyen a Szent László templomhoz érkeztünk, sajnos nem mehettünk be, így csak egy csoportkép készült a templom előtt. Gyönyörű kilátás nyílt a Magas-Tátra havas hegycsúcsaira, amit azonnal le is fotóztunk.
Buris Nimród
Harmadik nap
Iglón megnéztük Szűz Mária Mennybevétele templomot, aztán megérkeztünk Gaál Konrád harangöntő mester szobrához. Úgy tartja a legenda, hogy aki beáll a harang alá, a csövön keresztül felnéz a csillagokra, majd megkongatja a harangot, annak teljesül egy kívánsága. A csoportból páran kis is próbálták. A környékbeliek biztos örültek nekünk. A városnézés következő állomása a temető volt. Séta közben megcsodálhattunk egy evangélikus templomot, a Városházát és a Provinciális házat is. A temetőben Hajts Béla sírját, valamint az iglói éjjeli rajtaütés elesett katonáinak az emlékművét láttuk, majd Zathureczky Ede hegedűművész különleges szobrát. Az alkotás egy hegedűt formáz a húrokon játszó ujjakkal. Utunk Márkusfalvára vitt, itt a Máriássy-kastélyt, a Szepesség egyik legszebb műemlékét néztük meg. Ebben a kastélyban Kelet-Szlovákia történelmi korainak bútorkiállítása tekinthető meg. Kertjében áll a Dardanella, ez egy nyári rezidencia. Ma koncertteremként működik, zongorák, harmonikák találhatóak benne. Idegenvezetőnk még zongorázott is nekünk. Felsétáltunk a várhoz is, ami éppen felújítás alatt állt. Visszafelé megcsodálhattuk a mészkőszirten álló Szepesi-várat. A kilátás nagyon szép volt fentről. Továbbmentünk Szepesváraljára, ahol a temetőben a honvéd ,,Előre” nevezetű emlékművet néztük meg. Szepeskáptalanon a katedrálist és a kanokok utcáját tekintettük meg, valamint a Szent Márton-székesegyházat. Sibránál is megálltunk, ami egy természetvédelmi terület. Érdekes látványt nyújtottak a földből feltörő szénsavas források. Görgőn átmentünk egy reneszánsz kori hídon, megnéztük a Görgey testvérek sírját és a Csáky-kastélyt. A település hírnevét Mikszáth Kálmán A fekete város című regénye is öregbítette, amely részben a kastély történetén alapul. Utolsó megállónk Fercsekre vezetett, ahol egy 300 éves hársfát néztünk meg.
Nagy Regina
Negyedik nap
Felvidéki kirándulásunk utolsó napján reggel összepakoltunk, kitakarítottuk a szobáinkat, megreggeliztünk és elindultunk a Berthóty-kastélyhoz. Következő megállónk Szlovákia harmadik legnagyobb városa, Eperjes volt. Sokat sétáltunk a műemlékekben gazdag történelmi belvárosában. Látnivalói közé tartozik az orsószerű főtér, az Evangélikus kollégium és templom, a Szent Miklós székesegyház, a Városháza, ami napjainkban bormúzeum, A Neptun szökőkút, 49-es szélességi fok és az Ortodox zsinagóga. Itt született Maléter Pál ezredes, honvédelmi miniszter, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja. Utazásunk végén felkerestük Felső-Magyarország gyöngyszemét, Kassa városát, ami Szlovákia keleti részének a központja. Kassa legtöbb műemléke a Fő utcán található, s majdnem mindegyiknek van magyar vonatkozása. Közülük legfontosabb a Szent Erzsébet székesegyház, itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc. A közelben meghallgattuk a zenélő szökőkutat, majd láthattuk a szebbnél-szebb templomokat is. Rákóczi utolsó házának a másolata, a Rodostó-ház is Kassán található, amit mi is meglátogattunk. A Miklós-börtönt is megnéztük, amiben ma már a város történelmét bemutató kiállítás található. Utolsó programonként tettünk egy sétát, a Kassán született Márai Sándor emlékhelyeket követve. A nap végére rendkívül elfáradtunk. Örök emlékként őrizzük a Felvidéken töltött felejthetetlen napokat.
Palásthy Kolos




A Határtalanul! program Barangoló digitális tartalomtár

Mi is a Határtalanul Barangoló?
Ez egy digitális tartalomtár, amely egy ingyenesen elérhető online felület. A külhoni régiók természeti és épített emlékeit mutatja be, ezekhez kapcsolódnak a feladatok is. A hetedikes korosztály a célcsoport, de a felület használhatják a pedagógusok is, akik az oldal segítségével feladatokat készíthetnek a diákoknak. A felület mobiltelefonokon is elérhető.
Tanulóink a barangoló okos doboz segítségével a Felvidék látnivalóit (Szepesi vár, Kassa, Pozsony, Betlér, a Felvidék várai, festményei és a vizimalmok) ismerték meg, valamint a korábban tanult népdalok szövegét egészíthették ki és hallgathatták meg. Diákjaink Felvidékkel kapcsolatos földrajzi tudása is bővült.
A Felvidékkel kapcsolatos feladatok az alábbi linken érhetők el:

Madéfalvi testvériskolai kirándulás
A Madéfalvi Zöld Péter Általános Iskola és a Mogyoródi Szent László Általános Iskola diákjai és pedagógusai élménydús napokat töltöttek együtt Madéfalván és a környékén egy nyertes pályázatnak köszönhetően. A két település évtizedek óta ápolja a testvértelepülési kapcsolatokat. A két iskola igazgatója úgy döntött, hogy testvériskolai megállapodás keretében csatlakozik ahhoz, hogy minél sikeresebb legyen és kicsit felfrissüljön ez a kapcsolatápolás. Ebből a célból pályázott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt által kiírt pályázatra, és ennek keretében valósult meg a két település önkormányzatának anyagi támogatásával szeptember 5-9-ig a mogyoródi diákok és pedagógusok madéfalvi látogatása, és 2025. márciusában pedig a madéfalvi gyerekek látogatnak Mogyoródra.
A madéfalvi látogatás időpontját a Madéfalvi Hagymafesztiválhoz alakítottuk, hisz a sok érdekes program mellett a fesztivál eseményein is részt vettünk. Ellátogattunk a Gyimesekbe, teherautóval vittek minket a Gyimes legmagasabb pontjára. Bobozhattunk, ellátogattunk a Mini Transylvania Parkba, megnéztük a Szent-Anna tavat és a mohos tőzeglápot. A legmaradandóbb élményt viszont a Hagymafesztivál hangulata, a finom ízek, a kürtőskalács illata, a zenekarok műsora, a lovasszekeren utazás jelentette. Megtapasztalhattuk a madéfalviak vendégszeretetét és összetartását. A gyerekek és pedagógusok között barátságok szövődtek. Alig várjuk, hogy mi is hasonló módon vendégül láthassuk a madéfalviakat márciusban.




A Határtalanul program keretében 5 csodálatos napot töltöttünk a 7. osztály tanulóival Erdélyben, 2024. április 29. -május 3. között. Rengeteg helyen jártunk, megismerkedhettünk ott élő mesteremberekkel, kipróbálhattuk a sóvágást, a székelykapu faragását. Voltunk városnézésen, de a természeti kincsek felfedezésében is bővelkedett az utunk. Külön szerencsénk, hogy ott élő, helyi idegenvezető kalauzolt bennünket, így jobban átérezhettük az ottaniak örömeit, gondolkodásmódját, küzdelmeit. Hálásak vagyunk, hogy ezt a pár napot a határon túli magyar települések megismerésével tölthettük. A gyerekek naplót vezettek az utazásról, ebből szemezgettem.
Április 29. hétfő
Ma reggel hajnali 3 órakor keltem, ugyanis 4-kor indult a buszunk Mogyoród Fő teréről. Pár órás út után megálltunk a Királyhágónál, ami nagyon szép volt, majd Kolozsváron megnéztük Mátyás király szülőházát. Bementünk a templomba, majd fotózkodtunk a Mátyás-szobornál. Szidónia néni, az idegenvezető azt mondta, addig van magyarság Kolozsvárott, amíg a szobor áll. Tordára, a sóbányába utaztunk, ahol kb. 100 méter mélyre mentünk le. A falon a sót nem volt tanácsos megkóstolni, mert a régi fáklyák miatt korom rakódott a falakra, így a só nyalogatása hasfájást is okozhat. A sóbánya egyébként eszméletlenül szép volt! ( Rózsa Viktória)
Április 30. kedd
Ma 7:30-kor keltem. Gyors reggeli és indulás. Korondon a sóvágónál kezdtünk, lehetőségünk volt betekinteni a színfalak mögé, s meghallgatni egy kiselőadást. A kész termékekből a helyszínen lehetett vásárolni. A második úticélunk Parajd, a sóbánya volt. Sok lépcsőzés után lent találtuk magunkat egy barlangvárosban. Az emberek piknikeztek, tollasoztak, tornáztak, ebédeltek. Különös volt. Szovátára és a Medve-tóhoz buszoztunk. Miközben elnyaltunk egy fagyit, megtudtuk, hogy a tó egy kiterített medvebőrre hasonlít, innen kapta a nevét. Túráztunk egyet, megnéztük az iszapszemeket, és felmásztunk a kilátóra. Jött aztán még a sószoros, majd Korond. Itt vásárolhattunk is egy kicsit. Hazafele megálltunk Farkaslakán Tamási Áron sírjánál egy kis megemlékezés céljából. Tartalmas és izgalmas napot tudhatunk magunk mögött. (Hevér Hanna)
Május 1. szerda
A reggeli készülődés és reggeli után Nyikómalomfalvára mentünk fafaragást nézni. Papp Jenő bácsi megmutatta a minták kifaragását, ki is lehetett próbálni. A fiúk egy igazi székelykaput is összeállítottak. Utána Székelyudvarhelyre mentünk. Megnéztük a magyarságot jelképező Vas székely szobrot és a Tamási Áron Gimnáziumot. Elvegyültünk a helyi emberekkel a parkban rendezett majálison, majd Szejkefürdőre utaztunk. Ez a hely a székelykapukról híres, a legrégebbi 1818-ból való. A Mini Erdély egy kiállítás, ahol szebbnél szebb makettépületet láthatsz, többek között Déváról, és a már említett Tamási Áron Gimnáziumról is. Este a szálláshelyen volt ismét medverisztás, de már nem annyira izgatott bennünket. ( Nádas Anna, Sárközi Csilla)
Május 2. csütörtök
Ma reggel normál időben keltünk. Első úticélunk Csíksomlyó volt. Bementünk a kegytemplomba, majd felmentünk a „nyeregbe”, ahol pünkösdkor a búcsúi mise szokott lenni. Képeket csináltunk, meghallgattuk a régi székely himnuszt. Újra buszra szálltunk, és a Békás-szoroshoz mentünk. Ez volt a kedvencem, ilyen gyönyörűt nem tudom, hogy láttam-e már. A sok szikla, a fák, hogy minden zöld volt, a víz! Oda vagyok az egészért! A mai utolsó megállónk a Gyilkos-tó volt, régebben sokkal több fa volt a tóban állítólag, de nekem így is nagyon tetszett. (Sárközi Csilla)
Május 3. péntek
Ma reggel 6-kor keltünk, mert 8-ra jött értünk a busz. Nagy nehezen föl bírtunk kelni, de a bőröndöt összehúzni kész rémálom volt. Voltak, akiknek még az is belefért, hogy 7-kor lefilmezzék a ház előtt elvonuló marhacsordát. A busszal Segesvár felé vettük az irányt. Itt körbejártuk a várat, felmásztunk a diáklépcsőn, és megálltunk Petőfi szobránál. A szobornál elszavaltuk a Füstbe ment terv című verset együtt, és raktunk a szoborhoz egy koszorút. Igazából nem a legjobb szobor ez, ami Petőfiről készült, de a hangulata semmihez sem fogható. Nyolc óra buszút következett hazáig. Többen aludtak, a fáradtság mindenkit legyűrt. Ám Mogyoródnál mindenki olyan sebesen ugrott ki a buszból, mint életében soha. (Zombor Henrietta)



PEST MEGYEI CIVIL ALAP PÁLYÁZAT

CIVIL ALAP PÁLYÁZAT2022 tavaszán készült el az iskolakertünk, az elkészítéséhez
szükséges összeget a Pest Megyei Civil Alap pályázatán nyertük el.

NEMZETI TEHETSÉG PÁLYÁZAT


Sikeres Dwa Bratanki Pályázat
2023 júniusában testvériskolai együttműködés keretében a lengyel lukowicai testvériskolánk (Szkoła Podstawowa im. Marii Skłodowskiej-Curie,) 10 diákja és 4 pedagógusa látogatott el Mogyoródra és együtt töltöttünk el öt eseménydús napot. A képes beszámoló mindent elmond erről a sikeres pályázatról.

HATÁRTALANUL

Iskolánk 7.osztályos diákjai Erdélybe kirándulnak 2023. április 24 -27-ig a HAT-KP-1-2022/1-001637 számú, Mogyoródi diákok kirándulása Szent László körútján című, sikeresen elnyert pályázat keretében.
Erdély
Az első napon igencsak korán indultunk, 5 órakor. Utazás közben láthattuk a gyönyörű felkelő napot. A határ után az első megállónk Nagyváradon volt. Ott egy barokk stílusú templomba mentünk be, véleményem szerint ez volt a legszebb templom amit láttunk. Utána elmentünk Nagyvárad csodaszép főterére, ahol nagyon sok szép templomot láthattunk. Majd a Királyhágón keresztül megérkeztünk Kolozsvárra. Itt megnéztük Mátyás király szülőházát.
Ezután az utunk a szálláshoz vezetett, ami egy Kolozsvárhoz közeli kicsi faluban, Magyarlónán volt. Miután megvacsoráztunk elmentünk pingpongozni. Szerintem mindenki nagyon jól érezte magát.
Másnap elmentünk a tordai sóbányához, a Tordai-hasadékhoz és Marosvásárhelyhez. Sóbánya nagyon szép volt. A Tordai hasadék gyönyörű volt csak sajnos esett az eső és nagyon csúszós volt a talaj. Marosvásárhelyen láttunk egy nagyon szép ortodox templomot, majd Nyárádszentlászlón megnéztünk egy meglehetősen régi templomot. A nap végén elérkeztünk a panziónkba, ami Nyárádszeredán volt. Végre itt meleg ételt ettünk.
Szerdán egy helyi általános iskolában kezdtünk. Erdélyben egész más volt a tanítás. Megismerkedhettünk egy csomó gyerekkel és megnézhettük a termeket. Majd megálltunk Korondon és ott mindenki vásárolhatott. Végül a Medve-tónál tettünk egy nagy sétát. Este pedig a szállásunkon játszottunk.
Az utolsó napon elmentünk Gyulafehérvárra, ahol bementünk egy egészen felújított régi templomba. Ott vásárolhattunk, én ott vettem a családomnak az ajándékokat. Utolsó megállónk Aradra vezetett, megnéztük az Aradi vértanúk emlékhelyét. Az utunk legjobb, legviccesebb pillanata a haza úton történt, mikor véletlen az egyik benzinkúton ott hagytuk a rajztanárunkat, úgy hogy fel sem tűnt senkinek sem, hogy nem volt a buszon. Mindenkinek megmaradt ez a pillanat egy jó emlékként.
Sajnos ennyi volt az utunk, mivel késő este már Mogyoródon voltunk. Nagyon emlékezetes volt ez a 4 nap számomra. Örülök, hogy eljöhettünk erre a kis kiruccanásra az évfolyammal.
Ruisz Lola 7.a

















